Translate

2020. augusztus 3., hétfő

Szökés

18.Rész


Olyan 3 óra lehetett mikor hazajöttek a többiek én egész nap ki se mozdultam a szobámból. Hallottam, hogy valaki kopog az ajtómon de nem válaszoltan neki. Nyílt az ajtó én meg úgy csináltam mint aki alszik. Lea volt az vissza hozta a telefonomat amit az asztalra tett. Gondolom meggyőzte Dávidot, hogy legalább a telefonomat visszakaphassam. Felnéztem Facera láttam, hogy Dominik írt. Azt írta, hogy:
Dominik: Szia. Van egy meglepetésem találkozzunk ma este 8-kor. -leírta azt is, hogy hova menjek
Beka: Szia az kicsit nehezen menne most mert nem hagyhatom el a házat.
Dominik: Na mit csináltál már?
Beka: Azt hosszú lenne leírni. De tudod mit megoldom, hogy találkozzunk. Csak ne hívj mert nem lesz nálam telefon. 
Dominik: Rendben. -elköszöntünk egymástól és kitöröltem az üzit a telefonomból. 
Lementem a konyhába, hogy egyek egy pár falatot. A nappaliban ült mindenki. Bementem a konyhába Dave jött utánam.
-Petivel ma dolgozunk úgyhogy fogadj szót Leának. 
-Rendben van. -ettem gyorsan utána felmentem a szobámba. Ránéztem az órára és láttam, hogy negyed 6 van ilyenkor szoktak indulni Dávidék dolgozni. Láttam, hogy lemennek. Lea feljött szólni, hogy olyan 7-8 óra fele lesz vacsora mert egy kicsit megcsúszott vele. Megköszöntem, hogy szolt és kiment a szobámból. Hozzáfogtam készülődni elmentem fürdeni utána megcsináltam a hajam és kifestettem magam, majd felöltöztem. Negyed 8 volt, a hely amit Dominik küldött úgy fél órára van tőlünk. Nagyon gondolkodtam, hogy hogyan tudnék úgy kimenni, hogy ne vegyenek észre. Az ajtón nem mehettem mert egyből észreveszik, maradt az ablak. Milyen jó, hogy az emeleten van a szobám, nem baj megoldom. Sikerült nem levágódnom az emeletről miközben másztam lefele. Soha többet habar ezek után szerintem rácsot rakat majd Dávid a szobám ablakár. Sikeresen elindultam megérkeztem a helyre amit Dominik írt. Nagyon megörültem amikor megláttam egyből a nyakába ugrottam. 
-Szia. Hát te? -kérdeztem tőle értetlenül.
-Szia. Az kérlek szépen úgy történt, hogy anyukám áthelyezték ide Miskolcra, így mától itt fogunk lakni. 
-De jó, el se hiszem. Nagyon örülök.
-Én is nagyon örülök, legalább több időt tudunk eltölteni együtt. Te amúgy nem szobafogságban vagy éppenséggel? -kérdezte meglepetten.
-Éppenséggel de, csak kiszöktem az ablakon keresztül csak miattad.
-Ó de édes vagy.
-Tudom. De szerintem életem végéig vagy legalább amíg be nem töltöm a 18-at addig szobafogságban leszek.

~Lea~

-Kíra szólnál légyszíves Beknek hogy kész a vacsora?
-Igen persze szólok. -pár perc múlva jön lefele Kíra az emeletről és látom rajta, hogy valami nem stimmel.-Bek nincs a szobájában se a fürdőben, de a telefonja az asztalon volt és az ablak is nyitva van.
-Remek, Dávid ki fogja nyírni. Felhívom.

~Dávid~

Meglepődtem amikor csörög a telefonom és látom, hogy Lea keres. Általában csak akkor szokott hívni amikor dolgozom mikor van otthon valami. Hirtelen átfutott a gondolat rajtam, hogy vajon mi lett.
-Szia Dávid.-Hallottam Lea hangján, hogy valami van.
-Szia szívem, valami baj van? Történt valakivel valami?
-Nem történt semmi, csak Bek.-Elhallgatott, gondolom nem tudta, hogyan mondja el, hogy már megint csinált valamit.
-Mi van Bekkel?
-Megszökött itthonról.-enyhén lesokkolódtam.
-Hogy mit csinált? Hogyan? Mikor?
-Miután elmentetek szóltam neki, hogy mikor lesz vacsora utána én lementem a konyhába főzni. Mikor kész lett a vacsora mondtam Kírának, hogy szóljon neki. Akkor már nem volt a szobájában de a telefont az asztalon hagyta. Nagy valószínűséggel az ablakon mászott ki mert a bejárati ajtón nem távozott senki.
-Kinyírom ha megtalálom. Majd hívj ha hazament és én is hívlak ha tudok valamit.
-Rendben.-elköszöntünk egymástól. Peti itt ült mellettem elmondtam neki, mi történt. Miközben járőröztünk jobban figyeltük az utakat és szóltam pár kolegámnak akik ismerik Rebekát, hogy ha meglátják szóljanak nekem. Olyan éjfél körül volt már amikor az egyikük felhívott, hogy megtalálták és nem engedik addig el amíg oda nem érünk.

~Beka~

Nagyon jól elbeszélgettünk Dominikkal. Ránéztem az órámra és láttam, hogy lassan éjfél van, gondoltam indulni kellene.
-Lassan menni kellene de nem tudom, hogy megyek be úgy, hogy ne vegyenek észre. 
-Hát nem tudom, de miért nem alszol nálam?
-Ez nagyon jó ötlet.- elindultunk Domiék felé amikor 2 rendőr megállított minket, ismertem őket mert Dávidék barátai. Ezek szerint nagy valószínűséggel rájöttek, hogy nem vagyok otthon mert Dani telefonált egyet és rá nem sokra megjelent Dávid és Peti legnagyobb örömömre. Ezért rossz ha rendőrök a tesóid hamarabb megtalálnak mint, hogy eltűnnél bárhová is. 
-Itt a végem.-súgom oda Dominiknak. Erre elkezdet nevetni hát több nem kellett én is nevettem. Daniék elmentek így a tesómékkal maradtam ott.
-Örülök, hogy ennyire jó kedved van amikor halálra aggódjuk magunkat miattad.-kezdi elég nagy hangon Dávid.-Lea majdnem sokkot kapott amikor Kíra közölte vele, hogy nem vagy a szobádban. 
-Csoda, hogy észrevették, hogy nem vagyok otthon. Elég sok időbe telt mire megtaláltatok. Ja egyébként szeretném bemutatni neked Dominikot vele voltam Londonban Editéknél, mert Edit élettársának a fia.
-Szia.-köszönt neki Dávid.
-Jó estét.-Dominik kicsit megszeppenve köszönt.- Bek szerintem én inkább megyek. Majd beszélünk.
-Helyes-vágta oda neki Dávid.-Ne számíts arra, hogy mostanában találkoztok mert szigorú felügyelet alatt lesz a kisasszony.
-Héj, köszi, hogy beégetsz előtte. 
-Te inkább meg se szólalj. Üljél befele a kocsiba és hazaviszünk. 
-Nem. Hazasétálok magamtól.
-Biztos, hogy nem. Kapsz 2 másodpercet, hogy magadtól beszállj.
-Mert ha nem mit...-Peti befogta a számat.
-Inkább csináld azt amit Dave mond és legyél csendben.
-Rendben.-hazavittek és Dávid közölte velem, hogy ennek következményei lesznek és reggel beszélünk. Juhúúú pont ez hiányzik még nekem.

Utolsó hét.

17.Rész

1 hét múlva kezdődik az iskola. A nyár elején még nagyon vártam a Gimit de most, hogy lassan itt van már kevésbé. Hétfő 10 óra van én még mindig az ágyamban vagyok mert semmi kedven lemenni a többiekhez. Nagyon elgondolkodtam, hogy mi minden történt ezen a nyáron és nem vettem észre azt, hogy Lea bejött.
-Jó reggelt.-köszönt.
-Jó reggelt.-köszöntem vissza.
-Azért jöttem, hogy szóljak 1 óra múlva indulunk a tanszereket megvásárolni. Jönnek Kingáék is velünk.
-Nekem most nincs kedven menni, majd elmegyek egyedül.
-Nem, jössz velünk.
-Úh Lea, légyszíves ne kezd már te is, hogy parancsolgatsz nekem. Mondtam, hogy elmegyek majd egyedül.
-Vagy jössz velünk vagy nem fogsz sehová se menni az elkövetkező pár hétben.
-Na most ez nagyon meghatott, ha akarok elmegyek így is úgy is.-Ezt kicsit hangosabban mondtam a kelleténél mert Dávid bejött a szobámba.
-Te meg, hogy beszélsz Leával?-Kérdezi tőlem. Tudni illik amúgy nem ilyen vagyok Leával még soha az életben nem veszekedtem. Ő az a személy aki kiállt mindig mellettem mikor Dáviddal összevesztem. 
-Fú hagyjatok már békén most már. Kimennétek a szobámból? 
- Addig nem amíg nem kérsz bocsánatot Leától.
-Azt várhatod.-motyogtam magamban.
-Tessék?-kérdezte Dave.
-Semmi. Sajnálom Lea, hogy az előbb kimertem mondani azt amit gondolok. Így jó?-ránéztem Dávidra.
-Ne szemtelenkedj mert tényleg ne fogsz menni sehova idén. 
-Egyre jobb. Akkor már miért nem a tanév végéig? 
-Na ez nem is hülyeség. Amíg nem tudsz mindenkivel normálisan beszélni szobafogságban vagy és kérem a laptopodat és a telefonodat is. -ezt elég mérgesen mondta már Dávid. 
-Na azt már biztos, hogy nem. Hát nem volt választásom mert kivitte magával. 
Hallottam ahogyan mennek elfele a többiek. Kinéztem az ablakon és láttam mindenki beszállt a kocsiba és elmentek. Tényleg kezd elegem lenni mindenkiből. Kíváncsi leszek milyen lesz az új iskola. Legszívesebben inkább egy másik iskolában kezdenék mindenkitől távol és kolis lennék.

2016. október 29., szombat

Sziasztok szeretnék elnézést kérni ha sokáig nem írok de el vagyok foglalva és elkezdem egy másik Blogot is aminek itt találjátok a linkjét: http://ercsiiblog.blogspot.hu/p/szereplok-d.html másoljátok be a linket és kész is! :D

2016. október 25., kedd

Újra itthon!

 16.Rész


Felmentem a szobámba, bekapcsoltam a zenét és a fülhallgatót a fülembe raktam szóval azt sem hallottam amikor Kíra bejött a szobámba. Annyit éreztem hogy valaki megütögetni a vállamat. Kivettem a fülhallgatót a fülemből.
-Miért jöttél?-Nézek rá.
-Mert a testvérem vagy és hiányoztál.
-Persze. Végül is ezért nem vettétek fel a telefont amikor hívtalak titeket és miután Kinga felvette azt mondta hogy nem vagytok rám kíváncsiak. Most pedig idejössz és eljátszod mintha annyira hiányoztam volna neked. Légy szíves menj most ki a szobámból.
-De hidd már el hogy tényleg hiányoztál.De ha úgy akarod akkor kimegyek.
-Végre.-Még hallgattam egy kicsit a zenét már majdnem elaludtam amikor Lea bejött a szobámba.
-Beka gyere megyünk vásárolni a suliba cuccokat.
-Ki jön még??
-Kíra, Kinga meg Marci.
-Akkor én nem megyek. Majd elmegyek egyedül úgyis tudom hogy mik kellenek.
-Beka ne csináld már ezt. Nem lenne egyszerűbb ha együtt mennénk el?
-Nem. Menjetek el ti majd én is megyek.
-Rendben te tudod.-Leáék elmentek bevásárolni, egy kicsivel később én is elindultam.Megvetten mindent ami a sulihoz kell majd hazamentem.
Eltelt még az a maradék kis idő is.
Hétfő
Elérkezett ez a nap is elkezdődik a 9. osztály- Amennyire vártam ezt az egészet még ballagáskor na most annyira nem várom. Reggel 6 óra csörög az ébresztő, nagy nehezen kimásztam az ágyból ás elindultam a fürdőszobám felé megmostam a fogam majd az arcomat is hogy hátha felébredek egy kicsit de nem nagyon jött össze. Majd elkezdtem készülődni összefogtam egy laza konyhába a hajam, kifestettem magam(szempilla spirál, pirosító és egy kis szájfény) .Felvettem egy haspólót egy rövidnadrággal. Visszamentem a szobámba felvettem a táskámat belepakoltam a sulis cuccaimat és kimentem a szobámból. Miután kiléptem szemben találtam magam Kírával és Marcival. Nem is tudtam, hogy Marci nálunk aludt.
-Sziasztok.- köszöntem nekik.
-Szia.-köszöntek szinte tök egyszerre.
-Te is velünk fogsz suliba jönni?
-Nem én külön megyek mert még lesz egy kisebb kitérőm valamerre.
Miután leráztam őket lementem a konyhába bekaptam pár falatot majd elindultam otthonról.

2016. június 12., vasárnap

Vissza Miskolcra!

15.Rész

 

A nyár többi részében elhülyéskedtünk Domival voltunk strandon meg még vagy 2 buliban amik nagyon jók voltak. De ideje lenne már hazamenni Miskolcra. még van 2 hét a nyárból.Domi és én is összeszedtük a cuccainkat és indultunk a reptérre. Miután kiértünk elköszöntünk Editéktől és felszálltunk a gépre én végigaludtam az egész utat. Miután leszállt a gép felültünk a vonatra.Miután megérkeztünk én még mentem a nyaralónkba de erről még Domi se tudott.
-Remélem még fogjuk egymást látni.-mondtam neki
-Én is.-megöleltük egymást és elköszöntünk.Miután a nyaralónkba értem beléptem Facebook-ra körülbelül 1 hete nem voltam fent. Ami elsőnek bejött a kezdőlapon azon néztem egy nagyot Kíra és Marci volt rajta.
Ezek szerint még mindig jól megvan egymással.Megnéztem az üzeneteimet és láttam hogy Dávid küldött nekem egy képet
Beka: Miért küldted el ezt a képet?
Dave: Azért hogy lásd hogy testvérek vagytok és szeretnetek kell egymást.
Beka: Egyszer felhívtam őket és azt mondták hogy nem érdeklem őket azóta nem is kerestem egyikőjüket sem.
Dave: Én ezt pont fordítva hallottam. De hagyjuk. Mikor jössz haza?
Beka: Még nem tudom.-Körülbelül 1 hetet voltam még Balatonfüreden. Összepakoltam a ruháimat és elindultam a vasútállomásra. Ott felszálltam az első vonatra ami Miskolcra ment. Egész úton azon gondolkodtam hogy vajon az otthoniak mit szólnak majd hozzá hogy haza költözöm. Miután leszálltam a vonatról egyenesen hazavettem az irányt. Itt vagyok a házunk előtt most bemenjek vagy nem?! Nem tudom.Gondoltam magamban. De végül bementem a házba. Nem láttam senkit a nappaliban. Felmentem a szobámba minden ugyan úgy volt ahogyan itt hagytam. Ajtócsapódást hallottam és Kíra hangját.
-Megjöttem.-ordított Kíra.
-Rendben.-szólt issza Lea.
-Ha kell valami akkor fent leszünk Marcival a szobámban.
-Értem.-Nem mertem kimenni a szobámból mert nem akartam Kírával és Marcival találkozni. Körülbelül egy óra múlva lementem a konyhába. Ott volt Dave és Lea is.
-Sziasztok.-köszönök nekik miközben a földet pásztáztam.
-Szia.-odajött hozzám Lea és megölelt.
-Szia húgi. Hol voltál 1 hétig?-néz rám kérdően Dave.
-Miért kérded?
-Mert Edit felhívott hogy haza értél e épségben én meg csak néztem egy nagyot mert ugyan is te nem jöttél haza.
-Bocsi. Füreden voltam mert nem akartam hazajönni még.
-Ha szabad megkérdezem akkor miért?
-Mert nem hiányoztam senkinek.
-Szerinted. Lili minden nap kérdezte hogy mikor jössz haza.
-Tényleg?
-Igen.
-Itthon van?
-Fent van a szobájában de várj szólok neki.-Dávid felment és szólt Lilinek.
-Beka végre hazajöttél.
-Igen hazajöttem.-kicsit bekönnyezett a szemem.
-Ugye többet nem fogsz elmenni mert nagyon hiányoztál?!
-Nyugi nem fogok többet elmenni.-Öleltem át.Közben Marci és Kíra is lejöttek.Köszöntünk egymásnak. Én fel mentem a szobámba mert nem nagyon akartam velük egy légkörben lenni.

2016. június 11., szombat

Buli-buli-bulib-buli!

 14.Rész



Miután megkajáltunk felmentem egy kicsit a szobánkba. Dominik utánam jött mert látta rajtam hogy nincs minden rendben.
-Mi a baj?-kérdezte.
-Semmi.
-Aha én meg hülye vagyok.
-Erre inkább nem mondok semmi.
-Köszi.Na de most komolyan mi a baj?
-Csak hiányoznak az otthoniak.
-Gyere ide.-Közelebb jött hozzám és megölelt körülbelül 10 percig így ültünk.
-Na megyünk bulizni?-Szakítottam meg a csendet ezzel a kijelentésemmel. 
-Mennyünk.-Kézen fogva indultunk el mint ha járnánk. Dominik haverjai csak néztek egy nagyot.
-Na akkor most jártok vagy nem?-kérdi Milán, Dominik egyik haverja.
-Még mindig nem járunk csak hülyeségből jöttünk így.-Válaszolom.
-Jó elhiszem. Domi kajak szép kis csaj.
-Ne zavarjon de én is itt vagyok.-nézek rá mosolyogva. 
-Akkor mondom neked. Szép vagy.
-Köszönöm szépen. Amúgy vinni kéne valami piát haverodnak.-Nézek Domira..
-Igazad van. Várj meg kint veszek egy üveg Whisky-t. Ha az megfelel.
-Igen megfelel.
-Ja amúgy előre szólok hogy nem fogom hagyni azt hogy fúl részegre leidd magad.
-Minek nézel te engem? Amúgy is nekem elég sokat kell ahhoz innom hogy részeg legyek.
-Jó de akkor sem fogom hagyni.
-Jó most már menjünk.-meg is érkeztünk oda ahol a buli van.Már javában szólt a zene a ház pedig tele volt egy csomó emberrel.Kíváncsi vagyok hogy milyen lesz a buli.Ahogy bementünk Dominikék egyből odamentek egy csomó szép lányhoz és elkezdték őket fűzni. Elég rosszul éreztem magam hogy nem ismerek senkit.Odajött hozzám az a srác aki a bulit csinálta.
-Szia Norbi vagyok.
-Szia én meg Beka.
-Egyedül jöttél a buliba?
-Nem haverommal.
-És ki az?
-Lévai Dominik.
-Egyik legjobb barátom.
-Értem. Várj meg itt mindjárt jövök csak hozok valamit inni.
-Ok én itt leszek.-Elmentem a piás asztalhoz és nem tudtam hogy mit igyak. A végén fogtam a Whisky-s üveget és kimentem az udvarra ott láttam egy hintát fogtam magam s leültem rá. Elkezdtem mindenfélén gondolkodni hogy hiányzom e az otthoniaknak avagy sem. Már kezdtem érezni a pia hatását. Elővettem a telefonomat a zsebemből és felhívtam Marcit de ő kinyomta a telefont.Megpróbáltam Kingát, Kristófot és Kírát is felhívni de mindannyian kinyomták a telefont. Még egyszer megpróbáltam felhívni Kingát és felvette.
-Jé te még élsz amúgy nem tűnt fel hogy azért nyomtuk ki mindannyi a telefont mert nem akarunk veled beszélni? Ja és nem is vagyunk rád kíváncsiak.
-Akkor bocs a zavarásért csá.-Ki is nyomtam a telefont. Odajött hozzám Domi és elvette a Whisky-s üveget tőlem.
-Add vissza.-Nézek rá mérgesen.
-Én megmondtam hogy nem fogom hagyni hogy sokat igyál.
-Már késő szóval visszaadhatod az üveget.
-Nem. Mi bajod van?
-Az hogy felhívtam Kingáékat de mindannyian letették a telefont utána Kingát még egyszer felhívtam és mondta h nem kíváncsiak rám és ezért nem vették fel. Most már vissza adod az üveget?
-Nem adom oda. Gyere menjünk haza.-Mire válaszoltam volna addigra odajött hozzánk egy csaj.
-Ó Dominik hát itt vagy már mindenhol kerestelek.-Mondja a csaj elég nyávogós hangon.
-Jó lenne ha nem nyávognál ennyire megfájdul tőled a fejem ja és ha nem látnád éppen beszélgetünk Domival.-Végig néztem a csajt hogy mit reagál.
-Miért tán jártok?-Mondja még mindig nyávogva.
-Igen járunk.-Mondta Dominik és megcsókolt. A csaj eléggé dühösen elviharzott.
-Jó tudni hogy járunk.
-Bocsi csak azért csináltam ezt mert le akartam koptatni a csajt. Na mennyünk haza vagy táncoljunk?
-Mennyünk táncolni.-Elmentünk táncolni Körülbelül fél6 fele elindultunk hazafele kézen fogva. Mikor beértünk a házba halkan felmentünk a szobánkba és felvettük a pizsamánkat. Domival úgy aludtunk el hogy én a mellkasára raktam a fejem kicsit fura volt de egyben jó érzés is mert éreztem hogy valaki szeret.

2016. június 10., péntek

Pár nappal később!

13.Rész



2013. Július 30.
A mai napom nagyon jól kezdődött. Még alig nyitottam ki a szemem Dominik egyből elkezdett nekem valamit dumálni.
-Ma megyünk bulizni a haverjaimmal mert jönnek ki Londonba.-ordít ki nekem a fürdőből.
-Mi van? Én nem megyek sehová.-mondom neki eléggé nyűgösen.
-Ja ez nem kérdés volt.
-De nem szeretem az olyan szórakozóhelyeket amiket nem ismerek.-igen tudom még csak 14 éves vagyok de már voltam egy jó pár buliban.
-Kimondta hogy szórakozóhelyre megyünk?
-Akkor meg hova?
-Egyik ismerősöm csinál egy házibulit majd meg látod hogy milyen fantasztikus lesz.
-Eltudom képzelni.-dőlök vissza az ágyba és a fejemre húzom a takarót. De ezt is el kellet rontania Dominak azzal hogy rám dőlt én meg csak nyögtem egy nagyot ő meg csak röhögött.-Amúgy hány óra van?-nézek rá kómás fejjel.
-12:24.
-Most ez komoly. Hogy bírtam én ilyen sokáig aludni?
-Csodálkozol? Mert én nem.
-Jól van na tudom hogy elég sokáig fent voltam az este de na.-bementem a fürdőbe és rendbe raktam magam. Felöltöztem és kifésültem a hajamat is.
-Gyere menjünk kajálni.-ordít Dominik.
-Lusta vagyok le menni.-mire ezt kimondtam le is dőltem az ágyra. De arra nem számítottam amit Dominik csinál, felvett és lecipelt a földszintre de vagy kétszer majdnem leejtett.-Dominik most azonnal tegyél le mert ha nem nagyon meg fogod bánni.
-Jaj de félek.-mondja ezt röhögve.Miután megkajáltunk visszamentem a szobánkba és elfoglaltam a fürdőt.Domi is feljött a szobába és nekiállt focit nézni.-Beka már körülbelül másfél órája bent vagy a fürdőben.-az a legjobb hogy én ebből nem hallottam semmit mert a zenét hallgattam miközben fürödtem.Arra nyitom ki a szememet hogy Dominik a kád szélén ül.
-Te meg mit keresel itt?-nézek meglepődötten.
-Nem hallottad amit mondok ezért bejöttem megnézni hogy élsz e még.
-Amit látod igen élek, de most kimennél szeretnék még egy kicsit fürdeni.
-Nem, amíg te fürdesz én beállok a zuhany alá és legalább én is tudok készülni az estére.
-Jól van.
-De ne leskelődj.-néz rám eléggé komolyan de én csak röhögök.-Most min röhögsz?
-Elég nehéz téged komolyan venni egy kacsás boxerben.De nyugi nem nézek oda.-Mind a ketten lefürödtünk ő hamarabb kiment a fürdőből mert kizavartam. Mikor megtöröltem magam elkezdtem keresni a ruháimat amit bevittem magammal. A törölközőt magamra csavartam és nagyon idegesen kimentem és elkezdtem ordibálni Domival.
-Lévai Dominik hova a francba raktad a ruháimat a fürdőből?
-Hát az úgy történt hogy.....-nem engedtem hogy végigmondja.
-Tudod mit nem érdekel.-fogtam és kivettem a szekrényemből másik ruhát és visszamentem a fürdőbe.Felöltöztem elkezdtem kifesteni magam és a hajamat is megcsináltam.
-Kész vagy már?Mert én is el szeretnék még ma elkészülni ha nem zavarna.
-Jövök már ne hisztizz.-kimentem a fürdőből és Domi nagyon nézett.-Neked meg mi bajod van?
-Ja semmi csak neked miért kék a hajad?!
-Jó na menjél és öltözzél te is, ja csak színezővel csináltam meg.Én meg megyek és csinálok kaját.-Odajött hozzám és megölelt.
-Tudod hogy szeretlek.
-Mi kérsz, mit csináljak?
-Jó lesz az amit te eszel.
-Okés.-Én lementem a konyhába és megcsináltam a kajánkat majd jött utánam Dominik is és megkajáltunk.


2016. június 9., csütörtök

London felfedezése!

12.Rész


2013.Július 24.
Ma olyan fél10 fele keltem fel Dominik már nem feküdt mellettem. Kimásztam az ágyból magamra vettem a köntösöm és kimentem a fürdőbe fogat mosni, megmosni az arcomat és felöltöztem. Miután ezzel kész lettem lementem a konyhába már mindenki ébren volt. Edit éppen a reggelit csinálta.
-Jó reggelt.-köszöntem nekik.
-Jó reggelt neked is.
-Épp ideje volt már hogy felkelj.-mondja Dominik.
-Mintha te olyan régóta fent lennél.-mondja röhögve Dani.
-Edit segítsek valamit?
-Terítsd meg az asztalt az elég.-megterítettem és nekiláttunk a reggelinek miután megettük felmentünk Domival a szobánkba.
-Nincs kedved eljönni velem a szalonba?-kérdi Dominik.
-De, miért is ne.-lementünk felvettük a cipőnket, kabátunkat és elindultunk. Megérkeztünk a tetováló szalon elé.-És amúgy milyen tetkót akarsz csináltatni?
-Majd meglátod.-nézett rám mosolyogva. Bementünk köszöntünk és nekiláttak Domi tetkójának. Egy csaj odajött hozzám.
-Szia Mira vagyok.
-Szia Beka.-néztem egy nagyot mikor odajött hozzám.
-Mondta Dominik hogy szeretnél egyszer te is tetoválást ha gondolod én meg tudom neked most csinálni mert lemondta az egyik vendégem.
-Tényleg? Nagyon örülnék neki.-majd kiugrottam a bőrömből örömömben.
-Igen tényleg. Gyere és nézünk valamit ami tetszik neked.-elmentünk és kiválasztottam a tetoválást amit szeretnék.Dominak és nekem is kész lett a tetoválás kifizettük és hazafelé vettük az irányt.
-Amúgy köszi a tetkót.-nézek rá mosolyogva.
-Nincs mit, alap dolog.-beszélt még hozzám valamit de nem tudom hogy mit mert megálltam egy butik előtt.-Beka ha nem vennéd észre hozzád beszélek.
-Jó van na bocsi csak megtetszett az a ruha, és bocsi de én bemegyek és felpróbálom.
-Jó várj meg és bemegyek veled.-mire ezt kimondta én már be is mentem.Köszöntünk mind a ketten az eladónak. Elmentem felpróbálni egy tök jó kis rucit utána még kettőt és már láttam Domin hogy már unja az egészet.-Ha megkérhetlek sietnél egy csöppet?
-Persze csak nem tudom hogy melyiket vegyem meg. Szerinted?
-Vedd meg mind a hármat és menjünk már.
-Jó akkor megveszem mind a hármat.-elmentünk kifizetni a ruhát. Tök cuki volt Dominik mert kaptam tőle egy "B" betűs medált. Mikor kimentünk a boltból eszembe jutott hogy kéne mellé egy cipő is kéne venni.
-Dominik ezekhez a ruhákhoz még cipő és kiegészítő is kell. Eljössz velem? Mert egyedül eltévednék itt ebben a nagy városban.
-Jól van na akkor menjünk.- Bementünk egy cipőboltba és körülbelül 20 pár cipőt de egyik se volt jó. Dominik már ezt is unta.
-Végre találtam egy jót.
-Most komoly.-méz rám meg könnyebbülten.
-Igen. Na akkor már csak kiegészítő kell.-Az hamar ment és mire hazaértünk már besötétedett.
-Végre már hogy itthon vagytok.-néz ránk Edit.
-Bocsi csak ezzel elindulni bárhova is kész öngyilkosság
-Na azért ez nem igaz.-mondom kissé felháborodva.-Amúgy csak vásárolni voltunk.
-Jó de menjetek kezet mosni és gyertek vacsorázni.-megvacsiztunk utána felmentünk a szobánkba.
-Domi lefényképezed a tetkómat?
-Igen várj.-lefényképezte én meg felraktam Facebook.ra.
Vííííííííí kész a tetkóm :D Köszönöm szépen Szabó Mira
Ezt a képemet 20 perc alatt 106 valaki lájkolta. Mint ahogy gondoltam Dávid rám is írt.
Dave: Ugye ez nem a te tetoválásod?
Beka: De képzeld el ma lett megcsinálva.
Dave: Majd ha apa meglátja biztos kapni fogsz tőle.
Beka: Nem érdekel. Amúgy tudod mi a fura?
Dave: Nem, mi?
Beka: Azt észre veszitek mindig hogyha valami rosszat csinálok vagy valami olyat ami nektek nem tetszik de azt sose veszitek észre hogyha valami bajom van. De nem is izgat szia.-meg sem vártam hogy mit írt kiléptem és elkezdtem sírni Dominik odajött hozzám hogy mi bajom van elmeséltem neki mindent, megvigasztalt és elmentünk aludni.






Ezeket a dolgokat vettük ma Domival!